Chipsy

Emlékeztek Chipsyre? A bolondos kiskutya, akit az ünnepek előtti rohanásban a főút közepén találtam...

Nos, hadd meséljem el Nektek az ő mai csodáját .

Még egy hónapja sincs, hogy hozzánk került. Hatalmas barátunk lett a legény! Iszonyatosan nagy figura Chipsy! Az az igazi örökoptimista, akinek mindig fülig ér a szája! Kivéve, amikor megsértődik, mert nála ez is gyakori, de maximum 3 percig tart a haragja, utána már csak arra emlékszik, hogy nagyon szeret Eleinte iszonyatos hangokat adott ki, még meghirdetni sem mertem, mondom, így lehet megint kihajítják... Lakott otthon is, és Kiskapudon is a majd 1 hónap alatt. Eleinte otthon volt, aztán hoztuk-vittük, de iszonyatosan sivalkodott, ha történt vele valami. És Chipsy az a típusú egyéniség, akivel mindig történik valami! Elesik, beszorul, arra ugrik nagy örömmel, aki ezt nem tolerálja... Szegény kis esetlen Chipsy, de mégis, ha eszembe jut, egy vagány kutyuskát látok, aki mindenkinek a szívébe lopja magát varázslatos egyéniségével, szeleburdiságával. Tudom, elfogult vagyok, hiszen én találtam, de tényleg azt kell mondjam: Chipsy egy nagyon különleges valaki!

Természetesen átesett az orvosi dolgokon is, ivartalanítva is lett, hirdetni is elkezdtük, óvatosan jelezve: nem a legegyszerűbb eset. De imádnivaló!

Egy idő után kihoztuk Kiskapudra, eleinte kennelben volt, később napközben szabadon. Rengeteget szaladozott, és rögtön mindenkit a legjobb barátjának tartott. És rengeteget komolyodott itt a kutyusok között! Hihetetlen módon tudják tanítani egymást, mit szabad, meg mit nem. Nem visított már Chipsy, amikor ölbe vettük, és nem fogta fel árulásnak, amiért kihoztuk egy kennelbe. Jól érezte magát Kiskapudon, mint ahogy alapvetően mindenhol jól érzi magát Chipsy szerintem! Egyetlen egyszer láttam úgy, hogy nem érzi magát jól, mégpedig akkor, amikor ott az út kellős közepén úgy állt ott árván a rohanó kocsik között. Hála a Jóistennek érte, hogy én akkor jó időben jó helyen voltam!

Van egy kedves család Budapesten. Nyáron (pontosan emlékszem: gombaszezonban) tőlünk fogadták örökbe a kutyusukat, egy picike kölyköt, Gombinát. Őt Marika néni találta, és Gréta vállalta ideiglenesen, nálunk csak néhány órát és egy éjszakát töltött, meg a Dokinál találkoztunk. És Zoliék kiválasztották az oldalon keresztül! Gombina, új nevén Zsömi velük éli a nagy becsben tartott szobakutyák boldog életét! Már ivartalanítva is lett, és rengeteget tanult és persze felcseperedett. És egyszer csak kopott a vidámsága... A gyerekek iskolába mentek, és ő unatkozott. És Zoliék számára egyértelmű volt, ha új kutya, akkor Kiskapudról!

És Chipsyre esett a választás!! Hatalmas volt az izgalom, hogy zajlik majd az első találkozás, nem lesz-e baj... És nem lett! Chipsy először zavarban volt, de aztán egyre jobban rákapott a "családtag leszek" érzésére, és a család is ráérzett Chipsy varázsára! A két kutyus hamar összespanolt, Chipsy udvariasan, de kitartóan közeledett, Zsömi pedig megérezte: hatalmas barát a láthatáron! Este, hazaérkezés után már játszottak is!

Arany barátom, Chipsykém! Látod, úgy lett, ahogy ígértem! Aznap, amikor a nagy rohanásban összeszedtelek! Amikor megbolondultam éktelen sírásodtól (ez napról napra csillapodott már otthon is nála!), és pont a két királdi káj kutyus ügyében telefonálgattam, és rád néztem, és azt mondtam neked: " esküszöm, a legjobb családot találom meg neked, csak kérlek, maradj csendben". Erre te hatalmas szemekkel rám néztél, és ezer puszival a nyakamba ugrottál! Na ott valahol vesztem én el...

Utolsó két nap haza hordtuk Chipsyt. A kocsiban rajta és rajtunk kívül még 4 kutya utazott, de Chipsyvel volt tele az autó Otthon is hihetetlenül vidám volt, mindennek örült, az üres zacskót is örömmel bányászta ki! Chipsyke az élet habos oldalára született! És de jó, hogy oda is került, és nem pedig elgázolták, mint ahogy a volt "gazdája" szerette volna..

Hatalmas köszönet a gazdiknak, hogy másodszorra is Kiskapudról választottak kutyust családjukba!

Révbe értél hát, barátom! Látod, Te akkor csendbe maradtál (kb. tíz percig...), én pedig megtaláltam Neked a legjobb családot! Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó! Légy boldog, nagyon-nagyon boldog, Chipsy!

És tudod, "az úton majd néha gondolj reánk...!"