Papó

Papó... ♥️ Létezik vajon az a jólelkű ember a nagyvilágban, aki ennek az idős, kissé mogorva és kissé nehéz természetű, de szeretteivel aranyszívű legénykutyusnak megszépítené az utolsó éveit? Aki elfogadná Őt olyannak, amilyenné a hányattatott sorsa és az árulások tették. Aki az otthonába és a szívébe engedné Papót, a kistestű öregúrat... Én hiszem, hogy létezik ez az Ember, és még időben ránk talál, mielőtt Papó végleg feladná a reményt... Papót a nyáron altatni akarták egy távoli helyen, már csak pár napja volt hátra az életből. És akkor nekem volt egy álmom... Egyszer majd elmesélem. A különös álom arra sarkallt, hogy lázas intézkedésbe kezdjek. Az Égiek segítették igyekezetemet, több jólelkű állatbarát összefogott, és mivel egyik barátunk, aki valójában egy angyal, vállalta a hosszú utat, Papó és egy másik halálra ítélt, öreg társa szabadulhatott... Kiskapud lett az új otthonuk, és mi pedig a barátaik.

Kétségkívül Papóval a nehezebb. Idegenekkel bizalmatlan, ha valami vagy valaki nem tetszik neki, hajthatatlan, és ha akar valamit, türelmetlenül ugat. Féltékeny, szeretne csak ő lenni az egyedüli kedvenc. Persze, ez egy zsúfolt menhelyen lehetetlen, és ő, megható módon, egész hamar beletörődött ebbe. Vannak már barátai (főleg lány kutyusok), kibélelt ólját is megosztja mással. Szépen sétál, és ha orvoshoz kell vinni, meglepően illemtudóan viselkedik. Emlékszem, amikor a fülét kezelte a Doki (nagyon durva fülgyulladással érkezett), még alig ismertük egymást, ő mégis belém kapaszkodott, és hang nélkül tűrte a kezelést. Engem egyébként is nagyon gyorsan a szívébe zárt... ♥️

Papó, akit megszeret, ahhoz végtelen módon ragaszkodik, és azt az egész világ ellenében megvédené. Ő tipikusan az a kistestű kutyus, aki nagyon keménynek érzi magát, és mi véletlenül sem ábrándítanánk ki őt... Annyira szeretném, ha nem a mi menhelyünk lenne az utolsó állomás Papó életében. Ha rá találna az, aki széppé szeretné varázsolni az utolsó éveit, és kitartana mellette utolsó lélegzetéig. Mert higgyétek el nekem, ez a mogorva, és egyben lovagias lelkű öreg úr nagyon megérdemli... Papó kb 9 éves, kistestű, ivartalanított kan kutyus, kimondottan szép megjelenéssel. Még sok szép gazdis év várhatna rá, és én minden erőmmel azon leszek, hogy várjon is...

Papó jelenleg Ózd mellett, Kiskapudon él. Érdeklődni utána nálam lehet SMS-BEN (06705978277, hívni nem érdemes), a gazdijelölt és a kutyus nevével. Papó oltásokkal, chipezve és ivartalanítva, jelképes örökbefogadási díjért szerető gazdi számára örökbe fogadható. Örökre.

Kérlek, osszátok, hogy a hideg telet már egy meleg lakásban tölthesse Papó... 💓 (holnap a másik, álom által életet nyert kutyus posztja következik)