top of page

Ők vigasztalnak, amikor úgy nagyjából már mindenből elég...

Ők vigasztalnak, amikor úgy nagyjából már mindenből elég... Ők azok, akik miatt sosem gyógyuló szívvel is érdemes tovább menni... Ők igazán barátok, nem úgy, mint annyi ember, akiről azt gondoltam... Köszönöm, hogy vagytok nekem, hogy szebbé teszitek az életemet...!

0 comments
  • Facebook
  • Twitter
bottom of page