Ruby

Kérlek benneteket, hogy küldjétek az erőt, sok-sok erőt a képen látható kutyusnak, Rubynak! Ő az a kutyus, akit egy hete utamba sodort a Jóisten (a kocsim elé szaladt egy rossz környéken, elmesélem majd bővebben is, csak ezen legyünk túl...), és most is az Ő kezében van az élete...

Mert sajnos Ruby parvos lett... Hiába az elkülönítés kennelben, hiába az oltás az érkezés után, valamiért úgy alakult..., hogy a nyár óta már fel nem bukkant gyilkos kórt elkapta ezt a kedves kutyus :( Pénteken feltűnt, hogy nincs étvágya, kiderült, hogy lázas is, levittem a rendelésre, szurikat kapott, valamivel jobban lett. Ám vasárnap délelőtt már hányt, és beesett a szép kis pofija. Rögtön tudtam, hogy amitől rettegtem, bekövetkezett... Azonnal indultam vele Barcikára, infúziót kapott, és sok-sok injekciót. Nem könnyen, de kitaláltuk és megoldottuk, hogy tudjuk teljesen elkülöníteni a totális teltházban a beteg Rubyt, és most lelkem minden reményével abban bízom, hogy lesz elég ereje legyőzni ezt az aljas betegséget... Szőlőcukros vizet issza magától, de sajnos, sokszor vissza is jön belőle. Nem hagyja el magát, nagyon élni akar...

Ruby egy végtelenül kedves, jólelkű, jámbor kutya, akinek nem sok jóban volt eddigi életében része, és aki nem érdemli meg, hogy most egy ostoba betegség miatt véget érjen az élete... Ruby felnőtt kutyus, fiatal, de felnőtt. Remélem, ezek után megérti mindenki, ha most már valóban vonalat húzunk, és nem fogadunk be újabb kutyusokat, hiszen azzal őket is e gyilkos kórnak tennénk ki... Szorítsatok, imádkozzatok kérlek, e drága kutyusért, hogy sikerüljön, hogy mi győzzünk, és NE a betegség!!!