Marica

Na, már megint jó régen nem jártam erre, de már alig vártam, hogy végre bejelentkezzek. Végre éjfél körül már hazaértünk, ez mostanság ritka, ezért gyorsan úgy döntöttem, hogy végre bekapcsolom a gépet. Köszönöm Dávidnak, hogy megint megoldotta a lehetetlent, és kitartó próbálkozás után, amikor én már rég feladtam (és teljesen kikészültem) valami csoda folytán életet lehelt a már haldokló laptopomba...

Úgyhogy végül sikerült, hogy belépjek, és amíg erővel bírom, ezt-azt felteszek rólunk, lesz benne meglepő is :) És szokás szerint rengeteg minden történt velünk és körülöttünk...

És remélem, hamarosan arra is sort tudok keríteni, hogy a Télapó-mappát feltegyem, mert azt már nagyon várom. Csak közben kevés az idő és lassú a gépem, de ígérem, igyekszek... Ja, és még valami. Hirtelen az ismerősnek jelölések közt felbukkant egy csomó normális arc, akik valaha bejelöltek, szerintem már jó régen, de én idáig ezt nem láttam, az biztos! Mindig megnézem, és visszajelölöm, akit valós embernek gondolok, és valószínűleg szereti az állatokat. Úgyhogy elnézést az így megkésett visszajelölésekért az érintettektől, ezentúl jobban odanézek majd! Na, kezdjük.

Ui: a képen Marica, aki a múlt héten bukkant fel egyszer csak Kiskapudon...

Timi és Andi vették észre sétáltatás közben, és Dávid fogta meg, nagy nehezen, hosszas barátkozás után. Miközben a sínek mentén fagyoskodtunk mi ketten és a kutya, egyszer csak ez utóbbi úgy döntött, bizalmat szavaz nekünk... Elhelyezni azonban nem volt egyszerű, csak ez azt, aki kihajította mellettünk, egyáltalán nem érdekli...