Cinege, Gusztika és Walter

Még nagyon sok minden lenne, újak is, visszakerültek is, örökbe adások is, egy rakás történés, egy halom dolog, amiben segítségre van szükségünk, stb, de mivel ma éjjel 2 után értünk haza, tegnap meg nem voltam jól, így örülök, hogy legalább végre már a télapózást ki tudtam írni, és van rá némi remény, hogy jön össze csütörtökig rávaló, mert különben nem tudom, mi lenne, de az nem történhet meg, nem maradhat el a Télapó Kiskapudon...Ez nekem valahogy fontos. Úgyhogy kérem, aki tud, szálljon bele, segítsen. részletek az előző posztban.

Szóval, msot másról nincs erőm írni, pedig rengeteg mesélni valóm lenne már... Ők hárman a képen pénteken érkeztek hozzánk, és oldottak meg miattuk megint a lehetetlent, mivel egy ismerős egy reggel beállított velük...

De a kezdeti idegesség után (már nem tudunk hova kutyát tenni, stb) rájöttem, hogy nekik ezen az életük múlt, hogy befogadtuk őket.

Nagyon rossz állapotban vannak fizikailag, de szerencsére lelkileg még nem tették őket tönkre a régi helyükön. Hisznek a világnak, csillog a szemük...De persze csipás is. Tudjátok az a típus, akinek sebes,varras és ráncos a bőre, és alig van szőre. Vékony testecske, hatalmas poci. Büdösek, ragacsosak és nagyon-nagyon cukik :)

Mindhárom kisfiú. A fekete Cinege, és bár ő van a legrosszabb gúnyában, ő a legakaratosabb és legbátrabb is. Ő rögtön puszit adott, ahogy ölbe vettem :) Most már a két nagyobbacska barna is kezd megnyílni, már jönnek oda hozzám, csak útközben többször is megállnak enni... Nagyon sokat éhezhettek, pedig még nagyon kicsik. Kb. 7 hetesek lehetnek. A kisebbik barna Gusztika, a nagyobbik Valter. Bűbájos csapat! Vitamininjekciók után ma megkapták az első oltásukat, hogy mielőbb védeni tudjuk őket a parvotól. Nagyon nehezen tudtuk megoldani, hogy elhelyezzük őket az elképzelhetetlenül totális teltháztól, de végül, megoldottuk, és ha nem is jut rájuk szegénykékre túl sok idő, de ami jut, az értékes a számukra. Kis helyen vannak a nap nagy részében, egy boxban, de többször kijönnek, és bent is elvannak, esznek, alszanak. És most már nevük van, szeretve vannak, van erejük játszani, gyógyulnak, erősödnek. Ennyit tudunk nekik adni, ha már így alakult, hogy a mi gondunkra bízta őket a Jóisten...

Gondolom, senki nem fog jelentkezni, hogy ő szeretné nevelgetni őket, szeretettel, úgy, hogy többet lehessenek szabadon. Ha mégis lenne ilyen elvetemült valaki, akkor az kérem, keressen meg engem smsben. Ha nem, akkor maradnak nálunk, míg meg nem erődödnek annyira, hogy örökbe fogadhatóak legyenek. Majd lesz valahogy. A lényeg, hogy nem maradtak kint, vagy nem kerültek rossz kezekbe...Ezek a drága, becsületes kiskutyák... Aznap alig tudtam megvenni nekik, amivel az ilyen kis ágról szakadtaknál indítani szoktam (túró, kefír, kölyöktáp, pedigree konzerv), és amit erre költöttem, tudtam, hogy a hétfői kutyaboltos rendelésünkből veszem el. Mérges voltam, azokra, akik így bánnak az állatokkal, ennyire leamortizálják még a kölyköket is, de a kiskutyákra természetesen nem voltam mérges. Örömmel válogattam nekik a hétvégi menüket, és mindent megért, hogy cserébe hatalmas étvágyukat nézhettem- többször egymás után- mosolyogva :) Ha segítenél Cinegének, Valternak és Gusztikának, az ennivalójuk árában és az orvosi költségeikben, akkor kis tagszervezetünk (Herosz Ózdi szervezete) otp 11734121-20043678-00000000 számú számlaszámán keresztül megteheti, és mi nagy hálával fogadjuk! Plédeket, rongyokat is szívesen fogad a 3 tesó! És szorítsatok neki, ne legyenek betegek, hadd cseperedjenek szépen...!

Köszönjük az adományokat:

HEROSZ Ózdi Szervezete, OTP 11734121-20043678. Külföld: IBAN: HU16 1173 4121 2004 3678 0000 0000,  BIC(SWIFT)KÓD: OTPVHUHB

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now