Gyurika és a fiúkutya-ivartalanítás kérdése
Elmesélem, mi történt az este. De előzményként elmondom, a történet lényege mellett fontos kiváltó ok az is, hogy már egy ideje, néhány személytől hallom, illetve inkább visszahallom, hogy hülyeségnek tartják, hogy fiúkutyákat ivartalanítok, mert arra felesleges költeni, sőt, olyat is mondtak: gazdag lehetek, ha erre is futja. Telefonon is közölték már, csupán jótanácsként, hogyha már annyira ivartalanítás-mániás vagyok, akkor már a lányokat műtessem, annak van NÉMI értelme. Ja, és a kedvencem, az örök pesszimista: minek költeni arra,hogy bárkit is ivartalanítsak, az összeset úgyse tudom, kóbor állatok úgyis mindig lesznek. Nos, vannak jellemző dolgaim, az egyik az: amiben biztos vagyok, hogy jó, azon nem változtatom. Az ivartalanított fiúk nyugodtabbak, nem szökdösnek a lányok után, bizonyos betegségek elkerüliki őket, és igenis a születésszabályozásra is hatással vannak, pl. amikor egy fiú és egy lány kerül egymás mellé, és a lány még nincs ivartalanítva, vagy nem is lesz. A kötelezően előrukkoló huhogóknak üzenem: lehet támogatni ezerrel, és akkor a költségesebb, de még fontosabb lány-ivartalanításra is lesz keretem:)
Gyurika és a fiúkutya-ivartalanítás kérdése
Ó, kaptam én hideget-meleget azért, hogy minek költök a fiú kutyák ivartalanítására, na ,elmondom. De amúgy nem tudom,némely emberek hogy lettek ilyen megkeseredettek, hogy amibe nehéz rosszat látni, és nagyon könnyű lenne a jót, ők abban is meglátják a rosszat. Na,szóval, amellett, hogy állandóan van minimum egy tüzelő szukám, és ezért muszáj a fiúkat elköttetni, amellett elmesélem Gyurika történetét. Gyurika másfél hónapja jött, felemás (zöld-kék) szemekkel, ellenállhatatlan egyéniséggel, meghatározhatatlan ősökkel, beilleszkedő egyéniséggel. Gyurika amúgy kóborolt, soványan, sántán,megverve. Végső reményként besétált a Gyújtó Pizzériába, és leült egy család mellé. Mázlija volt, segítettek neki.Hazavitték, de a kutyájuk nem bí rta, felhívtak engem, pár napra elhelyezték, majd megérkezett hozzám. Gyurika nagyon nagy arc, a másik bicebócámmal, Micikével első látásra örök barátságot kötött. Nos, Gyurika a múlt héten beleszeretett a tüzelő Hérába, rögtön agyalta ma fuvart, majd kértem is az időpontot a dokitól, és három nap virrasztás után –különzárás, aminek következtében Gyurika egész éjjel ugrált le-fel az ajtónak, mint egy pattogó gumilabda. Reggel rendesen táskásak voltak a szemei. Az enyémek is. Épp egy hete meg lett műtve, hamar túl is lett rajta. Ma este hívott egy srác, januárban vitte el tőlem Thelmát, a kis karácsonyi angyalkát, és most szeretett volna még egy kutyust. Panelházba, és mindene a kutya. Kijött, és mondta, lány kell neki, mutatom a bent tartható lányokat, mikor eszembe jut: Gyurika is szóba jöhet, mert ivartalanítva van. És akkor egyszercsak Ők ketten egymásba szerettek, jött az, aminek jönnie kell, ha egy kutya gazdira lel, és Gyurika elindult egy új élet felé… Gyurika végre hazatalált, akkor megérte ivartalanítani, vagy nem? Tudom, valakit ez sem hat meg, de engem meg az a vélemény NEM érdekel! Légy nagyon boldog Gyurika, Thelma és Merse barátja!!! Meg a mienk…
2009.08.14.