Deák Erika és Márti Kiskapudon
Az év utolsóelőtti napján még egy nagy rakás, bőkezű, szeretettel összegyűjtött adomány érkezett hozzánk Kiskapudra, méghozzá Budapestről.
Deák Erika az, aki a 100 kg tápot, a sok egyéb finomságot, a szőnyegeket, kutyaágyat és még sok más finom és hasznos dolgot összegyűjtött a számunkra, magánemberként.
És még ránk is gondolt, sok-sok finomsággal... Amikor összejött nála egy személyautóra való adomány, fuvart kezdett keresni, és amikor telefonon beszéltünk minderről, már úgy éreztem, ezer éve ismerem ezt a kedves, őszinte embert, akivel pedig ezek előtt még sosem találkoztam.
És bár szinte lehetetlennek tűnt , hogy a szilveszter előtti őrületben, rossz időben, csúszós utakon lesz majd valaki, aki önzetlenül elindul Erikával és a sok mindennel, a fővárosból le egészen Kiskapudra...
És mégis sikerült! Erika barátnője, Márti, aki szintén egy őszinte, jólelkű ember, elvállalta a fuvart, és így érkezett meg 30-án kapunk elé egy nagy rakás adomány és két mosolygós, kedves hölgy, Erika és Márti, akik az éppen gőzerővel tomboló (eső plusz olvadás napokon át...) sarat sem bánták egy percig sem, csak hadd időzzenek a falkatagok közt...
Szövődtek is nagy barátságok, Bianka, Vargánya, Mackó, Dzsukel, Csámpi, Zsindely, és persze Petykó - megint ők voltak a megállíthatatlan üdvözlő bizottság, akik társaikkal együtt rögtön e két jólelkű ember szívébe költöztek... Mi is hasonló helyre zártuk őket, be a szívünkbe, és ahányszor felemlegetjük erőt adó látogatásukat, mindig úgy érezzük, mintha ezeréves barátokról beszélnénk...
Nagyon köszönjük az aranyszívű Erikának a lelkes gyűjtést, hálás köszönetünk mindenkinek, aki beleadott, hozzátett bármit, és nagy-nagy köszönetünk Mártinak, aki vállalta a fuvart a csúszós utakon, a mindenre ráboruló ködben, több száz km-t levezetve!
Erika és Márti ugyan nyakig sárosan mentek el tőlünk, mégsem ez maradt meg bennük, hanem a kutyusok csillogó szeme, a nevük hallatán hegyesedő kutyusfülek, és a szeretet, amit még a legnehezebb, valóban embert próbáló körülmények sem győzhetnek le, törhetnek meg... Köszönjük Nektek, hogy Ti a szívetekkel láttok! Szívből reméljük, hogy még majd találkozunk a jövőben, és azt is, hogy akkor majd már a valamivel szebb arcát mutathatjuk Kiskapudnak... A lényeg úgyis az, hogy Bianka, Petykó és Vargánya már most is a legszebb arcát mutatta Erikának és Mártinak, egy percig sem palástolva, mennyire sok szeretet lakozik bennük, és hogy majdnem ugyanannyi csibészség is.
