Kiskunlacháza

Anikó néni hívott este sírva a hírrel. Kiskunlacháza, menhely, éjszakai tűz, legalább negyven, halálra égett kutya... Legalább negyven kutya, álmokkal, tervekkel a holnapról, a játékról, a finom vacsiról, a simogató kezekről, a gazdiról, aki talán egyszer eljön, és álmok talán arról is, aki elárulta őket egy napon... Legalább negyven lélek...Most már angyalok Odafent...De a döbbenet és a fájdalom miért-je még bennem, őket nem is ismerőben sem halkul... Mit érezhetnek a menhely dolgozói, önkéntesei, akik szerették, gondozták őket, akik ígéretet tettek Nekik egy szebb életre... Isten veletek, drága Kutyusok.l.. Részvétem a kettő-és négylábú barátaiknak! Remélem, lesz segítség bőven és egyszer majd enyhülést kapnak a most biztosan darabokra tört szívek is... Ebbe még belegondolni is borzalmas.